Edina egyetlen órán sem szólalt meg olaszul. Vagy nagyon nehezen és lassan, de inkább csak azt mondta, nem tudom. Azt is magyar nyelven. Kapkodva írt, rengeteget jegyzetelt, általában lemaradva, és a sok tanulás ellenére sosem sikerült ötöst kapnia. Egy napon…
… a tanárnő négyszemközt leült Edinával beszélni.
u - Van olyan anyagrész, ami segítség lenne, ha együtt kettesben átvennénk?
u -Jaj, de mennyi, köszönöm tanárnő!
u - Akkor kérlek nézd át, mi lenne neked segítség, hogy hatékonyan tudjunk haladni!
u …
u - Rendben, akkor mivel kezdjünk? … Azt látom, hogy nagyon gyorsan írsz. Olyan, mintha azért sietnél, hogy megmutasd, hogy tudsz gyors lenni, hogy ügyes vagy. Én látom, hogy milyenek a képességeid és simán meg fogod tanulni ezt a nyelvet, akkor is, ha lassan írsz, ahogy neked kényelmes. Ez szokás, nem képesség kérdése. Nagyon tehetséges vagy, Edina. Edina ezen a ponton sírva fakadt…
Vajon mi derült ki és hol tart most Edina a nyelvtanulásban?
Comments